A Shar-pei Eredete, t�rt�nete

A Shar Pei sz� jelent�se k�naiul ”homokb�r� kutya”, mely utal a fajta jellegzetes, durva tapint�s� sz�r�re. A Shar Pei a vil�g egyik leg�sibb kutyafajt�ja, t�rt�nete t�bb mint 2000 �vre tekint vissza, a Han dinasztia kor�ba ( kb. ie. 206 – isz. 220). D�l–K�na Kwung Tung tartom�ny�ban Dah Let v�ros �s Dialak k�rny�ke a fajta val�sz�n� sz�rmaz�si helye. A k�rny�ken tal�lt, ebb�l a korb�l sz�rmaz� �getett agyag kutyaszobrocsk�k �sszet�veszthetetlen�l a Shar Pei–t �br�zolj�k. Ezek ma a p�rizsi Louvre–ban �s a londoni British Museum–ban is megtekinthet�k.

A k�kesfekete nyelv �s a hasonl� testfel�p�t�s miatt bizonyos, hogy a Chow-Chow vagy a fajta egyik �se, vagy a k�t fajta k�z�s �st�l sz�rmazik. Ezt l�tszik bizony�tani, hogy mindk�t fajta m�r k�zel azonos id�ben l�tezett. A  s�t�t nyelv az eml�tett fajt�kon k�v�l csak a Thai Ridgeback saj�ts�ga, mely k�llemi jegyeiben szint�n nagyon sok hasonl�s�got mutat a Shar Pei-el, csak sokkal finomabb csontozat�, v�konyabb izomzat� n�la. E h�rom fajta rokons�ga teh�t bizonyosra vehet�, val�sz�n�s�thet� k�z�s �s�k pedig a Tibet Mastif �s spitz t�pus� kuty�k lehetnek.

 K�n�ban a Shar Pei ellent�tben pekingi palotakuty�val, a Shih-Tzu-val, vagy a mopsszal, nem az uralkod�oszt�lyok luxuskuty�ja volt, hanem els�sorban vad�sz– �s �rkutyak�nt szolg�lt a szeg�nyebb n�pr�tegek sz�m�ra. Korabeli dokumentumok szerint a medvevad�szatra nem volt n�la alkalmasabb kutya. A laza b�r miatt ellenfelei nem tudtak biztos fog�st tal�lni rajta, a sz�r�s sz�rzet szint�n kellemetlen volt a harap�sn�l. Val�sz�n�leg ennek k�sz�nheti k�s�bbi szerep�t a kutyaviadalokon, �s ez�rt nevezt�k el "K�nai harci kuty�nak". �ltal�nos az a n�zet, mely szerint a Shar Pei-ek  kev�ss� agressz�v term�szete miatt, t�mad� kedv�ket alkohol �s drogok bead�s�val fokozt�k.  A 19. sz�zadban K�n�ban kezdett meger�s�dni a nyugati befoly�s. Egyre t�bb nagytest� �s a viadalokra sokkal alkalmasabb kutya ker�lt az orsz�gba. Bulldogokat �s masztiffokat kereszteztek helyi fajt�kkal, �s a Shar Pei m�r nem volt m�lt� ellenfele ezeknek a viadorkuty�knak. Az ezut�n rohamosan cs�kken� kereslet volt az oka az �llom�ny fokozatos le�p�l�s�nek.  Mao Ce-tung uralma alatt pedig csaknem teljesen kipusztult a fajta. A kutyatart�kat csillag�szati ad�kkal s�jtott�k, ezt csak a tehet�sebbek tudt�k megengedni maguknak. Mivel a kuty�kat ez�rt az elnyom� oszt�ly kiv�lts�g�nak tartott�k, szinte politikailag vesz�lyes volt kutyatulajdonosnak lenni. A Kult�r�lis  Forradalom ut�n a K�nai N�pk�zt�rsas�gban teljesen be is tiltott�k a kutyateny�szt�st. A fajta m�r a t�nyleges kipusztul�s k�sz�b�n �llt. A 60-as �vekben import�ltak n�h�ny Shar Pei-t az USA-ba, de szinte semmi �rdekl�d�st nem mutatott ir�ntuk a k�zv�lem�ny. Amikor azonban Matgo Law Hong Kong-i kutyateny�szt� 1973–ban az amerikai "Dogs Magazine" lapjain seg�ts�g�rt fordult a vil�g kutyakedvel�ihez a fajta megment�se �rdek�ben, r�vid id�n bel�l t�bb mint 200 �rdekl�d� jelentkezett v�s�rl�si sz�nd�kkal. 

Az elk�vetkez� �vek sor�n siker�lt  Hong Kong–on kereszt�l a felkutatott teny�szkuty�k jelent�s r�sz�t az Egyes�lt �llamokba menteni. �gy maradhatott fenn m�ig ez a k�l�nleges �s �si fajta.  A Mr. Law �ltal import�lt kuty�k kennelneve "Down Homes", de sokuk sz�rmaz�s�r�l semmilyen inform�ci� nem �llt rendelkez�sre. Az �sszes ma �l� Shar Pei sz�rmaz�si lapja visszavezethet� ezekig a kuty�kig.  A 60-as �vekbeli Hong Kong-i �s a korai USA import Shar Pei-ek eg�szen m�s t�pus�ak voltak , mint a ma ismertek. Sokkal szik�rabb, csontosabb fel�p�t�s�ek �s magasabbak voltak a k�s�bbiekn�l. Sokan �gy v�lik, az �n. Meat Mouth t�pus� Shar Pei-ek 1960 el�tt nem is l�teztek �s e kuty�k k�lleme nem az igazi fatajelleget t�kr�zi. A kinaiak ink�bb a Bone Mouth tipust r�szesitett�k el�nyben. E t�pust k�s�bb az USA nyugati r�sz�n, Kaliforni�ban �s Texasban �l� teny�szt�k vitt�k tov�bb, m�g a Keleti parton a r�ncosabb, testesebb t�pust kedvelt�k jobban. M�ra a k�l�nbs�gek m�r elmos�d�ban vannak. 1966-ban a Hong Kong Kennel Club megtagadta a tov�bbi Shar Peiek t�rzsk�nyvez�s�t arra hivatkozva, hogy a kuty�k t�l h�sos fej�ek, t�l r�ncosak, t�l hossz� �s l�gy a sz�rzet�k, igy nem hordozz�k m�r az eredeti fajtajelleget. Ekkor alapitotta meg a fajta n�h�ny lelkes hive a Hong Kong and Kowloon Kennel Club Association-t, amely tov�bb vezette a regisztr�ci�kat �s ezzel megmentette a fajt�t. Az els� hivatalos standardot is e szervezet adta ki. K�s�bb az American Kennel Club standardj�nak alapj�ul is ez a leir�s szolg�lt. 1974-ben alakult meg a Chinese Shar Pei Club of America, mely ma az AKC tagjak�nt m�k�dik.

Az els� Shar Pei 1979-ben �rkezett Eur�p�ba, Linda Reinelt �s Joachim Weinberg tulajdon�ban, N�metorsz�gba. Weinberg �r dolgozta ki az FCI els� Shar Pei standardj�t is 1981-ben, szint�n a Hong Kong and Kowloon Kennel Club Association standardj�t alapul v�ve.

Az elm�lt �vek sor�n a Shar Pei egyre n�pszer�bb lett, �s az egykor kihal�st�l fenyegetett fajta m�ra az eg�sz vil�gon elterjedt. 1994-ben a Hong Kong Kennel Club illet�keseinek is esz�be jutott, hogy v�g�l is �k lenn�nek az az orsz�g, ahonnan a Shar Pei sz�rmazik, �s �jra elismert�k a fajt�t. El�g k�s�n, hiszen ha az akkori teny�szt�k csak r�juk hagyatkoztak volna, ma m�r nem lenn�nek Shar Pei-ek. A klub mint FCI tag 1995-ben el is k�szitette az �j standardot, mely f�leg a marmagass�gban hozott v�ltoz�st. A ma �rv�nyes FCI 309. standard 1999.-ben v�ltotta fel az el�z�t �s v�gre az eg�szs�ges Shar Pei-ek teny�szt�s�t t�mogatja a plasztikai m�t�teken �tesett kuty�k egy�rtelm� kiz�r�s�val.