A FAJT�N�L GYAKRABBAN EL�FORDUL� BETEGS�GEK

   E N T R O P I U M

  A Shar Pei-ekn�l tal�n a leggyakoribb k�rk�p. A fels� az als� szemh�j lateralis (k�ls�) sz�l�nek a befordul�s�r�l van sz�. A befordult szemh�j �s a szempill�k a szaruh�rty�t folyamatosan irrit�lj�k. K�nnyfoly�s, gyakori  pislog�s alakul ki. S�lyosabb �s elhanyagolt esetekben a szaruh�rtya k�rosodhat. Ilyenkor s�rget� a m�t�ti megold�s. N�ha elegend� a szemh�j fel�lt�se (esetleg t�bbsz�r is), de gyakran megfelel� b�rter�let kimetsz�se sz�ks�ges. Kev�s az olyan egyed, ahol legal�bb egyszer nem kell a szemh�jat fel�lteni, mely a j� seb�szi technik�nak k�sz�nhet�en a k�s�bbiekben nem is l�tszik. Az is igaz, hogy nem szabad egyenl�s�gjelet tenni a kiss� laza, l�g� szemh�j �s az entropium k�z�. Az �r�kl�d�se nem teljesen tiszt�zott. T�bbg�nes, r�szben recessziv, r�szben domin�ns, esetleg v�ltoz� er�ss�ggel kifejez�sre jut�. Az esetek 68-80%-ban 8 hetes kort�l l�that� az �lland� k�nnyez�s ill.  gyullad�s. Ha t�bb h�naposan alakul ki, akkor az �r�kl�d�s m�r nehezen bizonyithat�, hiszen az entropium gyullad�sok ut�n is kialakulhat. A rendelleness�get mutat� kuty�kat teny�szt�sb�l vonjuk ki.

   A M I L O I D O  S I S

  A betegs�get egy hyalin feh�rjeanyag  (sz�rum amiloid antig�n) parenchim�s szervekben  (pl. vese, m�j) val� felhalmoz�d�sa okozza. 50%-ban m�s betegs�gekhez  (gyullad�sok,  daganatok) t�rsul, mig a m�sik 50%-ban genetikai term�szet�. 12-24 h�naposan jelentkeznek az els� t�netek, mint familiaris Shar Pei l�z vaqy m�sik nev�n duzzadt bokaiz�leti szindr�ma. Hirtelen 40-41 fokos l�z alakul ki. A boka (esetenk�nt m�s iz�let  is) f�j­dalmasan megduzzad. H�ny�s, hasmen�s, �tv�gytalans�g, fokozott szomj�s�g �s gyakori vizelet �rit�s tarkitja a k�rk�pet. A l�z sokszor (kezel�s n�lk�l is) 24-36 �ra m�lva megsz�nik. A kutya sokszor m�snap m�r j�l �rzi mag�t. A k�rk�p j�l reag�l l�zcsillapit�kra, antibiotikumokra, esetleg steroidokra. A l�z azonban hetes-h�napos peri�dusokban visszat�rhet. Majd f�leg a ves�kben, de m�s szervekben is (hasny�lmiriqy, b�lrendszer)  felszaporodik az arniloid-A �s a kutya 3-5 �ves kor�ban f�leg vese- �s/vagy m�jel�gtelens�gben elpusztul. Sem az ok�t, sem a gy�gym�dj�t nem ismerj�k a betegs�gnek. A diagn�zist vesebiopszi�val lehet igazolni.

  V O N  W I L L E B R A N D  S Y N D R O M A

  Ezt a kuty�kn�l leggyakoribb v�rz�szavart 50 fajt�n�l siker�lt kimutatni. Oka a VIII. alvad�si faktor (antihaemophili�s globulin) molekul�j�nak a defektusa. V�ltoz� s�lyoss�g� v�rz�szavarban nyilv�nul meg. Sokszor csak k�s�bb, esetleges m�t�tek sor�n der�l ki. �r�kl�d� betegs�g. Az ilyen kutya nem teny�szthet�.

  H Y P O T H Y R E O S I S

  A pajzsmirigy alulm�k�d�s�r�l, el�gtelen hormontermel�s�r�l van sz�. 50 fajt�n�l siker�lt eddig kimutatni a betegs�get, �s a bels� elv�laszt�s� mirigyek betegs�gei k�z�l ez a leggyakoribb.  A Shar Pei fokozottan �rintett. 1-3 �ves kor k�z�tt jelentkezik, de a klinikai jelek csak k�s�bb �szlelhet�ek. A pajzsmirigy limfocit�s besz�r�d�se, sz�vetk�rosod�sa �s funkci�zavara alakul ki �s a v�geredm�ny id�lt, sorvad�sos gyullad�s. Az elhiz�s csak ritk�n fordul el� (hab�r az anyagcsere lassul�s�nak a velej�r�ja). Az els� jelek a periodikusan, jelentkez� fert�z�sekben nyilv�nulnak meg. Jellemz� t�netek a szimmetrikus sz�rhull�s �s a sz�r s�t�ted�se, tompults�g, f�z�konys�g, k�s�bb term�ketlens�g. A diagn�zis nem mindig egyszer�, hiszen a hormonokb�l igen nagy tartal�kok vannak a szervezetben �s amig azok fel nem haszn�l�dnak a kutya eg�szs�gesnek t�nik.  Emiatt az egyszeri  v�rvizsg�lat is f�lrevezet� lehet. Csak a rendszeres stimul�ci�s tesztek vezethetnek a pontos diagn�zishoz. Fontos a korai felismer�s �s kezel�s (megfelel� hormonk�szitm�nyekkel), k�ll�nben a betegs�g megkeseriti a kutya �let�t. A ter�pia viszonylag egyszer� �s k�nnyen megoldhat�. T�bbg�nes �r�kl�d�smenete van.

   I G A   H I � N Y

  Egy vizsg�lat szerint a Shar Pei-ek 75%-a �rintett valamilyen fokban. Az IqA antitest hi�nya l�guti, b�r �s em�szt�szervi betegs�geket okoz.  Sz�mos fert�z�s okoz�ja is lehet. Mivel a betegs�get csak laborat�riumi vizsg�lattal lehet kideriteni, gyakran nem ker�l felismer�sre.

   A L L E R G I A

  Az allergiz�l�d�s t�rt�nhet a l�gutakon kereszt�l (pl. vir�gporok bel�legz�s�vel). A vezet� t�net nem a t�ssz�g�s (b�r direkt irrit�ci�ja is van), hanem a viszket�s. A mancsok nyalogat�sa, r�g�sa, vakar�dz�s �s orrd�rg�l�s k�rjelz�. Ki�t�sek jelentkezhetnek a hason �s a testhajlatokban. A legt�bb allergi�s kutya a 6. h�napt�l mutatja ezeket a t�neteket. Enyh�bb esetekben antihistaminok �s kieg�szit� f�rd�k (melyek ideig-�r�ig a viszket�st is enyhithetik) j�nnek sz�ba.  S�lyosabb esetben steroid-kezel�sre ker�lhet sor. V�rvizsg�lattal �s b�rteszttel lehet igazolni. Okozhatnak m�g allergi�t �telek, gy�gyszerek �s rovarcsip�sek. Ez ut�bbiakn�l f�leg a bolhacsip�st kell kiemelni, a bolhany�l ui. er�sen allergiz�l�. Tavasszal,  vir�gz�skor s�rg�sbarna v�lad�koz�s alakulhat ki a szemben. Ez nem k�ros mindaddig, mig a kutya ki tudja nyitni a szemet �s a szemgoly� tiszta.

   M U C O N O S I S

  A Shar Pei-ekn�l a t�bbi fajt�hoz k�pest t�bb ,,b�rny�k" van. Ez f�leg hyaluronsavb�l �ll, mely tiszta �s ny�l�s �llag�. Kisebb sebek keletkez�s�n�l szinte “enyvk�nt" m�k�dik. Val�szin�leg ez az alapja a r�ncoss�gnak is. Enn�l a betegs�gn�l  a b�r alatti t�maszt�sz�veteket helyenk�nt egy ny�kszer� v�lad�k helyettesiti.  Csom�kat lehet tapintani a b�rben, melyek esetenk�nt gennyesen v�lad�koznak.  N�st�nyekn�l a k�rk�p gyakoribb. Ismert ter�pi�ja nincs. Antibiotikum ad�sa �s kieg�szit� f�rd�k segithetnek.

   D E M O D I C OS I S    (S Z � R T � S Z � A T K A-K � R)

  K�rokoz� a Demodex canis nev� atka, mely a kuty�k �lland� �l�sk�d�je �s az eg�szs�ges kutya b�r�n is megtal�lhat�. T�netek csak az immunrendszer gyeng�l�se (betegs�g, daganat, alult�pl�lt­s�q) vagy immundefektus eset�n alakulnak ki. Val�szin�leg genetikai oka van (ezt eddig nem siker�lt igazolni). Az esetek 90%-ban az immunrendszer teljes �retts�g�nek el�r�s�ig (18-36 h�nap) megfelel� kezel�ssel regresszi� l�p fel. 10%-ban azonban s�lyos t�netek alakulnak ki.

Kezdeti t�netek: enyh�n h�ml�, sz�rtelen v�r�s b�rter�letek (�szlel�s�kkor azonnal vigy�k a kuty�t �llatorvoshoz!)  alakulnak ki, majd ezek ter�let�n gennyes pustul�k lesznek. S�lyos esetben a folyamat generaliz�l�dik (vaskos, r�ncos, pyoderm�s b�r j�n l�tre). Nyirokcsom� megnagyobbod�s, majd a parenchim�s szervek �rintetts�ge k�vetkezik, �s v�g�l az �llat elpusztul.

B � R BE T E G S � G E K

Egy r�sz�k m�sodlagosan alakul ki (Ig-A hi�ny, hypothyreosis) 

• B�rred� dermatitis (b�z�s, nedvedz�, kipirult b�r)
• Allergi�s dermatitis �s folliculitis
• Seborrhoea oleose (avas szag�, h�ml�, v�rz� b�r)

   F E L PU F F A D � S

  Fokozott stresszhelyzet �s leveg�nyel�s (moh� ev�s �s iv�s) az okoz�ja. Enyh�bb esetben gyomorront�s a k�vetkezm�ny, de s�lyosabb esetben gyomorcsavarod�s is kialakulhat. Itt s�rg�s m�t�ti beavatkoz�sra van sz�ks�g. A t�netek puffadt has, elesetts�g, nyugtalans�g v�g�l sokkos �llapot. A rizik�t cs�kkenteni lehet az �tel kisebb adagokban val� adagol�s�val �s azzal, hogy az �tkez�s �s mozg�s k�z�tt minimum 2 �ra  teljen el.

   K A R T A G E N E R   S Y N D R O M A

  A  l�gz�rendszerben tal�lhat� csill�sz�r�k nem tudj�k az idegentest-sz�r� szerep�ket ell�tni �s id�lt l�guti fert�z�s alakul ki. Gondolni kell a betegs�gre ism�tl�d� �s ki�jul� fert�z�sek eset�n. K�h�g�s, orrfoly�s �s l�z jelentkezik. Gyakran t�rsul nemz�k�ptelens�ggel, id�lt k�z�pf�lgyullad�ssal �s s�kets�ggel. Az esetek fel�ben situs inversus (a mellkasi �s hasi szervek forditott fekv�se)  tal�lhat�. Csak t�neti ter�pia van, amennyiben a fert�z�seket uralni lehet, a kutya viszonylag norm�lis �letet  �lhet.

  CIMSZAVAKBAN

Fogazat

Leggyakoribb  a  P1 (premolaris) �s az M3 (molaris)  hi�nya. El�fordulhat, hoqy a P1  csak 10 h�naposan t�ri �t az �nyt. Recessziv  t�bb g�np�rhoz k�t�tt �r�kl�d�s van a fogak eset�ben. Az �llkapocs �s a fogak kialakul�s�t biztosit� �n. fogl�c k�l�n �r�kletes h�tt�rrelfejl�dik, de igy a kett� egym�st�l f�ggetlen�l it�lend� meg.

Szoros ajak szindrdma

T�megesebb, h�sos ajak fedi a fogakat, melyet a kutya r�g�s k�zben harapd�l. Emellett az �llkapocs n�veked�s�t is befoly�solja.  Rossz lesz a harap�s.

Orr

T�megesebb orr eset�ben besz�k�lhet az orrnyil�s �s a kutya k�rosan horkol. Ha ez s�lyos fok�, seb�szeti beavatkoz�s sz�ks�ges.

F�l

A Standard el�nyben r�szesiti a kis f�leket, de ez egy�tt j�r a sz�k hall�j�rattal is. Nehezen tisztul-,  fert�z�dhet.

Id�lt bakterialis v�konyb�lgyullad�s

Val�szin�leg IqA hi�ny �ll a h�tter�ben. Gyakran kombin�l�dik �telallergi�val.

Csukl�iz�leti lazas�g

A carpalis szalagok lazas�ga  okozza.

           MOZG�SSZERVI  BETEGS�GEK

Az iz�letek harmonikus m�k�d�s�nek a felboml�sa sz�mtalan okb�l kialakulhat. L�trej�het az iz�letet alkot� csontok rendellenes fejl�d�se, t�r�sek, ficamok, gyullad�sok �s velesz�letett rendelleness�gek miatt.   A k�vetkezm�ny porck�rosod�s �s v�g�l arthrosis. A csontozat genetikai b�ntalmai  sokg�nes jelleg�ek �s emiatt nehezen nyomonk�vethet�ek.

Csip�iz�leti displasia

M�r 79 kutyafajt�ban igazolt, �r�kl�tt fejl�d�si rendelleness�g. f�leg a nagytest� kuty�k hajlamosak r�, de enyh�n a Shar Pei is �rintett. Az Orthopedic Foundation for Animals 1995-�s USA-beli felm�r�se alapj�n a tesztelt Shar Pei-ek 15.5%-a �rintett. Annak ellen�re, hogy 1970 �ta minteqy 50-60%-os javul�s �szlelhet�, ez a  sz�m m�g mindig maqas. Az els� panaszok �s t�netek 5 h�napost�l 2 �ves korig jelentkezhetnek.  A v�pa sek�ly, a fej deform�lt. Az iz�leti diszfunkci� miatt chondropathia (porc­k�rosod�s) majd arthrosis alakul ki. A degenerativ elv�ltoz�sok m�rt�k�vel nem mindig vannak �sszhangban a panaszok. Sajnos sokszor csak akkor ker�l a betegs�g felismer�sre, mikor m�r az iz�leti elfajul�s kialakult.  Mivel manifeszt�ci�ja a gyors n�veked�s id�szak�ban van, fontos szerepet j�t­szik az alul vagy  t�lt�pl�l�s is. A kialakult rendelleness�gnek 3 fokozata van. Enyh�bb esetekben a megfelel� di�ta (feh�rje-, kalcium-, foszfor �s D-vitamin­ szeg�ny)  �s t�lzott fizikai megterhel�s ker�l�se  segithet. F�jdalomcsillapit�k �s non steroid gyullad�scs�kkent�k alkalmaz�sa is sz�ba j�het. S�lyosabb  (mozg�sbesz�k�l�ssel, f�jdalommal  j�r�)  k�rk�pekben m�t�t  sz�ks�ges. N�ha elegend� a m.pectineus izom �tv�g�sa, mely a mozg�sbesz�k�l�st cs�kkenti, m�s esetekben  a combfej elt�volit�sa ill. endoprothesis be�ltet�se a megold�s. Mivel �r�kl�dik (recessziv, sokg�nes �r�kl�d�s, mely v�ltoz� er�ss�ggel  jut kifejez�sre), az egyedet ki kell z�rni a teny�szt�sb�l. A sz�r�s r�ntgen vagy  DNS  vizsg�lattal lehets�ges. R�ntgennel 5-10 h�napos kort�l lehet megnyugtat�an igazolni, de az 1 �ves kor el�tti r�ntgen nem tekinthet� v�glegesnek.

K�ny�kiz�leti displasia

  A k�ny�kiz�letet alkot� csontok rendellenes, el�gtelen fejl�d�se vagy csontosod�si zavara okozza. A k�vetkezm�ny itt is chondropathia, porclev�l�s �s arthrosis. A  rendelleness�g el�fordul�sa kanokn�l gyakoribb. Az els� t�netek 4-5 h�naposan alakulnak ki. Ez az az id�szak, mikor az iz�letet alkot� csontok n�veked�se lelassul, kiv�ve a singcsont�  (ulna). �tmenetileg iz�leti inkongruencia alakul ki. 6-8 h�naposan az elt�r� n�veked�s helyre�ll. Fontos teh�t ezen kritikus id�szakban, hogy a kutya ne legyen t�lzott fizikai rnegterhel�snek kit�ve. Fontos a korai felismer�s �s az id�ben elkezdett ter�pia (gyullad�scs�kkent�k, di�ta) mellyel kedvez� eredm�nyek �rhet�ek el. A corticosteroidok alkalmaz�sa k�ts�ges (�tmeneti  javul�s ut�n rosszabbod�s l�phet fel). Ha m�t�tet kell v�gezni (lev�lt �s k�rosodott porcr�szek elt�volit�sa), annak ideje 8-14 h�naposan a legoptim�lisabb. �r�kl�dik, emiatt a kuty�t ki kell z�rni a teny�szt�sb�l. Sz�r�se r�ntgen vizsg�lattal t�rt�nhet. Ha a felv�tel 24 h�naposan is negativ - a kutya teny�szthet�.

Patella (t�rdkal�cs) ficam

  F�leg kis test� kuty�k hajlamosak r�, de a Shar Pei-n�l is el�fordul. �r�kl�d� hajlamosit� t�nyez�k (sek�ly v�pa, laza szalagrendszer, t�rdiz�leti varus-valgus �ll�s) okozhatj�k. Legt�bbsz�r 6 h�naposan jelentkezik, de el�fordulhat k�s�bb is. A t�rdiz�let hajlitott helyzet�ben a t�rdkal�cs a v�p�b�l kimozdul �s rugalmasan r�gz�l a t�rd medialis (bels�) oldal�n. Ritk�bban a lateralis (k�ls�) oldal�n.  A kutya ilyenkor 3 l�bon fut. Spont�n is viszaugorhat, de ha nem, akkor helyre kell tenni. Mivel az okot kell megsz�ntetni (hiszen a ficam ism�tl�dhet) f�leg fiatal kuty�k eset�ben a m�t�t javasolt. Az ism�tl�d� ficamok az iz�leti porcot is k�rositj�k, ami arthrosishoz vezethet. T�bbf�le m�t�ti megold�s l�tezik, mely ut�n 6 h�t tehermentesit�s sz�ks�ges. R�ntgen vizsg�lattal lehet igazolni ill. a t�rdkal�csra gyakorolt nyom�s eset�n, ha az f�jdalmat okoz  -  figyelmeztet� jel lehet. Mivel �r�kl�dik (sokg�nes, k�sz�b�rt�kn�l manifeszt�l�d�), a kuty�t ki kell z�rni a teny�szt�sb�l.

   Dr.K�falvi Istv�n

   orvos �s zoologus